SUP gyermek tábor Tisza-tó

2021. február 14.

2. TEST

Mérd fel a fizikai állapotodat/határaidat.

Mit értünk az alatt, hogy „mérd fel a fizikai állapotodat/határaidat”?
Ahogyan azt az előző fejezetben leírtuk már, a TUDÁS megszerzése mellett az is elengedhetetlen (a SUP-beszerzés előtt), hogy latba vegyük testünk adottságait (súly, magasság, hajlékonyság stb.) és felmérjük fizikai képességeinket. Miután végimentünk a SUP alapozóoktatáson egy remélhetőleg hozzánk passzoló kölcsönzött/bérelt felszereléssel, ki kell derülnie, hogy az állandónak tekinthető és jelenlegi testi adottságaink milyen felszerelés beszerzését teszik lehetővé. Hogy értjük, hogy „jelenlegi testi adottság”? Ilyen például a testsúly…

Szögezzük le: a testsúlyod szinte bármennyi lehet! Robosztus merevségű 12,4-es vagy 12,6-os vagy legvégső esetben tandemre szánt felfújható deszkák akár 150kg felett is biztosítják a csúszást/haladást. Az egyik nagyon szimpatikus visszajáró tanulónk – miután megtanulta nálunk az alapokat – 150 kg súllyal is csodálatosan evezett egy Moai 12,4-en! Egy deszka merevségének ismérveiről egy későbbi fejezetben beszélünk még részletesen, most maradjunk a még a TESTnél. A súlyodra tehát könnyen fogunk találni deszkát, emiatt ne aggódj!

Igen, de hogyan segít neked ebben a gyártó, kereskedő? A súlyadatokkal?
Nem mindig segít, mert nem mindig helytálló. Már a webshopban/bármin feltüntetett adatokkal is óvatosan kell bánni! Beszéljünk a felfújható deszkákról.

Minden valamire való gyártó/kereskedő meg kell adja az ún. IDEÁLIS SÚLYT! Ha valamelyik ilyet nem tud, vagy nem ad meg még a rákérdezésedre sem, annak vagy fogalma sincs, vagy pont nem akarja megadni milyen (alacsony) súlyhatárig használható (ideálisan) a megszerezni kívánt deszka. Van ugyanis az ún. max. súly és van vele szemben a valóban mértékadó ideális (utas v. „rider”) súly.
Ha nincs más adat, akkor általában érdemes 30%-os különbségből kiindulni. Egy 100kg-os max teherbírásra kalibrált deszka sokszor épp, hogy kiszolgál egy 60-70kg-os rider-t. Ha túlságosan süllyed a deszka, és ennek során főleg középen, a súlyunk alatt, akkor – könnyű elképzelni, hogy az a vízben milyen ellenállást fejt ki. Ez pedig nem csak a sebességre, hanem a manőverezhetőségre is kihat plusz nem lesz meg az a csúszás-élmény, amit, ha egyszer megízlelsz, akkor nem akarsz többet lemondani róla!

Ha tehát deszkát választasz magadnak, akkor vedd figyelembe a tartós súlyodat, de azt is, ha éppen fogyasztani akarsz: tudd meg az IDEÁLIS SÚLYHATÁR-t a deszkáról.
Az sem előnyös, kezdőként, általános hobbi-supozásra, ha a súlyodhoz képest túl nagy térfogatú deszkát választasz. Teljesen felesleges például egy tartós 45kg-mal egy 90kg-os ideális súlyra készült deszkát síkvízi SUP-ozásra venni. Egy rövidebb és kisebb térfogatú deszka merevebb, könnyebb és jól irányítható lesz alattunk.

Jó, sok a duma, de akkor mi a BIZTOS támpont?
Általánosságban elfogadott szakmai vélemény szerint a megfelelő méretű deszka kiválasztásában a legprecízebb a TÉRFOGATÁRA támaszkodni.

SUPos súlya x 2,5 = térfogat
Vagyis durván számolva, sík vízen, egy kezdő 80 kg-os riderhez egy 200literes deszka passzol, vagyis ekkora térfogat kell (legalább) ahhoz, hogy ideális módon lebegjen a vízszínen, és ne süllyedjen. (Ez a szorzó jóval kisebb a surf SUP deszkák esetében, azt is mutatjuk alatta, 2. ábra.)

1.ábra

Idealis Suly Sikviz 01

A surf SUP-ok sokkal kisebb térfogattal, vagyis kisebb szorzóval már ideális méretűek. Ezeknek a kvázi „longboard” deszkáknak elég, hogy fennmaradjanak veled a víz felszínén, a többit már a várva-várt csodálatos hullám ereje intézi… de erről majd később.

2.ábra

Idealis Suly Hullam 02

Teljesen mindegy tehát a test adottságaidhoz illeszkedő deszkák szegmentálásában, hogy milyen hosszú!! Ebből a szempontból tök mindegy, hogy az 8’, 9’, 10’, 11’-es hosszméretű (azon kívül, hogy amelyik hosszabb az általában nagyobb térfogatú is). Mert nem ez számít ebben. Ez másban számít. Összességében ebben a hosszúsági méret tartományban még nem dől el, hogy mire/milyen célra használható a legjobban a SUP.

A 11’- 11’6” hosszmérettől felfelé, keskenyedő szélességgel, valamint hegyesedő orrkiképzéssel haladunk a túra, vagy touring célú, majd végül a versenydeszka (14’-15’) felé. Tandem és megadeszkákkal most nem foglalkozunk külön, hiszen az itt felhalmozott tudnivalókból így is összerakható, hogy mire valók és hogyan válassz közülük, ha úgy alakulna.

Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb és keskenyebb egy deszka, annál gyorsabban siklik veled. Kevesebb erőkifejtésre van szükséged a haladáshoz. Cserébe instabilabb is lesz. Erről most egyelőre elég ennyi. Ezeket a kérdéseket részletesebben a következő fejezetben fejtjük ki.

3.ábra

Sup 4 Alapforma

Tehát a tanulság: a deszka térfogat (volume) adatát kapcsold a fenti képlet alapján a testsúlyodhoz! A térfogat adatot pedig MINDEN gyártó ill. kereskedő meg kell tudja adni! Ez . ún. köteles és primér termékadat, minthogy pl. hány literes a bolti tejesdoboz.

Magasság.
Hangsúlyozzuk továbbra is, hogy a kezdők/útkeresők, vagy első vásárlóknak szól ez a kis dolgozat és igyekszünk csak a leglényegesebb aspektusokra kitérni. Terjedelmi okokból sem fogunk tudni minden egyes apró részletre kitérni.

A magassággal arányosan kisebb vagy nagyobb a deszkán az utas „kilengése”. Átlagos magasságú 8-10 éves gyerekek (alacsony súlypont és még alacsonyabb veszélyérzet😊) például úgy pattannak a deszkára és mászkálnak le-fel rajta mintha egész életükben ezt gyakorolták volna.

Ha tehát valaki (nagyjából) 185 feletti magassággal bír és nem kimondottan sportos, könnyen előfordulhat, hogy az egyébként a súlyának megfelelő deszkát sokkal instabilabbnak fogja érezni, mint ugyanezen a deszkán, a vele azonos súlyú, de alacsonyabb SUPos.

Megnyugtatunk: ez a billegés/lábremegés a rendszeres SUPozással hamar elmúlik, ugyanis ez is, mint minden, az agyban dől el. Amint az agy kellő tapasztalatot szerzett arról, hogy az instabiltás „NORMÁLIS”, szépen le fogja kapcsolni a vibrációs motorokat a lábadról. Elfogadja, hogy max beleesel, de akkor sincs semmi. Ezért nem is ajánlott olyan helyen ismerkedni a SUPpal, ahol bármilyen körülmény miatt valóban kerülendő lenne az esés.

Ha valaki csak hébe-hóba tud/akar/fog SUPozni és a kölcsönzött/tesztelt súlyának megfelelő térfogatú deszkán mégis nagyon bizonytalannak, labilisnak érezte magát, akkor hasznos tipp lehet, hogy a súlyához passzoló allround-ot (alapvetően széles testű és orrú deszkát) válasszon, de abból is az elérhető legszélesebbet (81cm+) és a legvastagabbat (15cm) válassza. Kérdezzen meg előtte szakembert és teszteljen! A deszka hossza ebből a szempontból – ahogy azt fentebb már írtuk – indifferens.

Állóképesség.
Ezzel a kérdéskörrel már kicsit átlogunk az ÉLEMÓD (vagyis az ezt követő) fejezetünkbe is. Amennyiben rendszeresen futsz, kerékpározol vagy úszol, illetve bármit rendszeresen sportolsz akkor a SUP-ozás nem jelenthet gondot. Mert ennek eredményeként nem lehetnek cardio-jellegű vagy általalános egyensúlyi problémáid.

A helyesen űzött állva evezés (szerencsére) egy teljes testet igénybevevő és fejlesztő sport, ill. hobbi. Jó döntés tehát ha pont a SUP-pal vágsz neki egy rendszeres hobbisportnak. A tudásoddal és a kitartásoddal fog nőni a vágyad hosszabb távok, sőt a tengeri hullámok, vagy akár különböző versenyek iránt. Ettől a támogatandó céltól függetlenül még nem javasolt, hogy egy hosszú és keskeny túra vagy versenydeszka legyen a kezdő deszkád. Ha jó az állóképességed, ha nem, főleg deszka-sport előzmények híján, inkább keresd és teszteld a tartós súlyodnak (tehát a térfogathoz illeszkedő) megfelelő ún. allround és/vagy az allround-túra cross merev vagy felfújható deszkákat. Ha már nagyon pro lett belőled, és már tudod, hogy merre akarsz továbbfejlődni, akkor ezen a „belépő-deszkán” úgyis túl fogsz lépni. De átlépni nem érdemes…

Oké! Tehát a kiindulópontunknál maradva: nincs saját deszkád (folyton kölcsönzöl), kezdő vagy, de megtanultad egy oktatóval az alapokat. Lehet, hogy még nem csinálsz mindent tökéletesen, de már tudod, hogy mi az a technika, aminek a betartásával és gyakorlásával tényleg gyorsan fejlődsz.Megvan, hogy mi a tartós „versenysúlyod” (ha esetleg súlyfelesleggel is, de Te ezt tartod és kész, így fasza), kontrollálod már az egyensúlyod, tehát végre élvezed elejétől végéig a SUPozást.
Állóképességed jó, vagy feljavult, bírod a folyamatos 10km-es evezést, (vagy lazán megy kétnaponta egyhuzamban a 100 fekvő- 200 guggolás – 500 felülés), AKKOR MÉG ELŐTTED VAN, HOGY MEGHATÁROZD, MILYEN CÉLRA, MILYEN GYAKRAN, MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FOGOD (TUDNI) HASZNÁLNI A SUP-CUCCOD. NO ÉS AKKOR ITT ELÉRTÜNK EGY NAGY ÚTELÁGAZÁSHOZ!

Miért mondjuk ezt?
A kezdő, de tanult tudásodnak, a súlyodnak, a magasságodnak, a stabilitásodnak, az állóképességednek megfelelő paramétereket magadban tudatosítva is még mindig alig szűkült a választható felszerelések sora!
Elfőtted van még – a vásárlási döntés előtt – hogy számot vess az életmódoddal. Mire van az objektív és szubjektív körülményeid között lehetőséged?

Egy kis emlékeztető: felmérések szerint az otthon felállított szobabiciklik több mint 70%- át pár óráig használta csupán a tulajdonosa. A szobabicikli az otthoni „majdholnaptólkezdem” sportszerek koronázatlan királya/királynője. Pedig ott van csak egy lépésre, a szobában. Nem kell a hátadra venni és minimum egy nagyobb pocsolyát keresni vele, hogy sportolásnak tűnjön…

Tehát állj még meg, és határozd meg őszintén, hogy mit tesz lehetővé az életmódod!
Ha látsz előre nagyjából 3 évet, akkor az már egy jó alap ahhoz, hogy ebből kiindulva megfontolt döntést hozz, hogy melyiket válaszd.
És akkor már csak (😊) ezeket a lehetőségeket és szempontokat kell figyelembe venned: 

  • gyenge minőség-de-olcsó (vizsgálandó: könnyű vs. nehéz, anyagösszetétel, anyagsűrűség, ragasztott vs. hőhegesztett, egyrétegű vs. kétrétegű, belső szövési technológia, külső merevítő megoldások, egykamrás vs. kétkamrás stb.), vs.
  • gyenge-és-drága-is, (mert pl. „márkás”), vs.
  • minőségi, de drága is (tartósság, gyártási tapasztalat, eredményes független teszt, független szakik elismerése, szavatosság, fogyasztói/fórum elismerések stb.);
  • ezen belül is a merev vs. felfújható (óriási és visszatérő, de szerintünk eldönthető szakmai vita);
  • ezen belül még a forma: szörf, v. allround, v. touring, v. verseny, v. jóga, v. fishing v. vadvíz, és ezek átfedő típusai;
  • ezen belül milyen alapfelszereltséget és kiegészítőket kínál;
  • végül, de nem utolsó sorban: környezetbarát előállítás és anyagok használata.

Nem kevés vizsgálati szempont…

Ahhoz, hogy ebben az útelágazásban jó irányba haladj tovább, azt alapvetően az életmód kérdés megválaszolás, utána pedig már csak a pénztárcád fogja meghatározni…

Ezeken, az életmódodhoz kötődő opciókat (végül is a deszkatípusokat és minőségi kérdéseket) vesszük számba legközelebb!

A Deszka legyen Veletek!